A táborhely kiválasztása

Hosszú, többnapos magashegyi túrán elengedhetetlenül fontos, hogy az éjszakai pihenők során szervezetünk amennyire csak lehet regenerálódjon, ennek alapfeltétele pedig a melegben és biztonságban töltött éjszaka. A meleget felszerelésünk biztosítja, a biztonságunkról azonban már a táborhely kiválasztásakor nekünk kell gondoskodnunk. Azok az éjszakák, amikor Damoklesz kardjaként valamilyen életveszély réme ott lebeg a fejünk felett, elképesztően hosszúak és szervezetet terhelőek tudnak lenni.

Mielőtt a veszélyekről és azok lehetséges elkerülési módjáról beszélnénk, ejtsünk néhány szót a téli sátorállítás tudományáról is.

tent in snow

Jégcsákányra kifeszített menedék a Retyezátban

Hóban sátorozni óriási kaland. Persze, egy ilyen feladat eleve jóval komolyabb felszerelést és előzetes tapasztalatokat igényel. Ezért is ajánlom, hogy első téli táborozásunkat vagy tapasztalt társakkal, vagy a menedékház közvetlen közelében szervezzük.

A sátorhely kialakításának és a sátor felállításának időtartama elsősorban a hó minőségétől és a lejtő meredekségétől függ. Egy órát nyugodtan rá lehet számolni.

Porhóban, melynek kristályai laza homokszemekként viselkednek (az ilyen csapadék nagy hidegben képződik és azt is jelzi, hogy keletkezése óta nem volt enyhülés), talán a legnehezebb felhúzni menedékünket. A vastag, puha „habban” szinte semmilyen módon nem hozhatunk létre egy egyenes felszínt és a sátor rögzítése is körülményes. Előnyös, ha menedékünk kifeszítéséhez minél kevesebb fix pont szükséges. A legideálisabb rögzítő eszközök a sílécek (keresztbe vagy függőlegesen), túrabotok és a jégcsákányok, de a hágóvasakat is beáshatjuk mélyen a hó alá. A hóból kiálló sziklák szintén felbecsülhetetlen rögzítési pontok. Porhóban fix pontokat úgy is kialakíthatunk, hogy a sátor tartóját vagy a hálózsák tokját megtöltjük hóval, és azt így keletkezett labdát ássuk be jó mélyre.

tent on the glacier

Tábor a gleccseren. A sok törmelékkel és a kemény jéggel meggyűlt a bajunk

Ha sátrunk „szoknyával”, körbe lelógó, hó alá beásható sátorlap aljjal rendelkezik, az megkönnyíti a felállítást, beásva rögzíti és védi menedékünket, de nem szabad megfeledkeznünk a szellőzőnyílások azonnali kinyitásáról. Ellenkező esetben a fulladás veszélye is fennállhat.

Lejtőkön fontos, hogy egy vízszintes teraszt alakítsunk ki sátrunk alá. Ha legalább négy ember van a csapatban, már érdemes hólapátot vinni, az megkönnyíti és jóval lerövidíti az építkezés időtartamát.

Lássuk akkor, hogy földrajzos szemmel mely veszélyek leselkednek éjszakai táborunkra.

A leggyakoribb természeti jelenség, amellyel találkozhatunk az a szél. Magashegyen ritka a teljesen szélmentes éjszaka, ilyen csak akkor jöhet létre, ha a terület fölött magas légnyomású térség alakul ki. Azt írom, hogy alakulhat, mivel pont ilyen nyugodt napok idején működik talán a legerőteljesebben az úgynevezett hegyvölgyi szél. Lényege, hogy nappal a sugárzásnak kitett hegyoldalak, gerincek felmelegítik a felettük lévő levegőt. Ez felemelkedik, helyére pedig felszívja a völgyekből származó hűvösebbet. Nappal így a szél a völgyekből a gerincek felé fúj. Éjszaka a gerincek erőteljesebben lehűlnek, a sűrű, hideg levegő pedig leszivárog a völgyekbe. Ilyenkor tehát a szél a gerincek felől a völgyek alja felé mozog. A sátor bejárati nyílását érdemes ennek függvényében a völgyek felé tájolni, a gerinc felőli oldalra pedig sziklákból vagy hóból árnyékoló falat emelhetünk. Ilyen már kész – falak mögé helyezhetjük sátrunkat a retyezáti Bukura-tó partján.

tent on monte bianco

Beásott tábor 3800 méteren a Mont Blanc alatt

Frontbetöréskor jóval erősebb széllel kell számolnunk, melynek sebessége meghaladhatja az óránkénti 100 kilométert, és lüktető rohamokban jelentkezik. Ez eltörli a hegy-völgyi szélrendszert. Bár a magas légkörben, legtöbbször nyugat vagy északnyugat felől fúj, a felszínen a domborzat tagoltságának, aerodinamikájának következtében helyszínről helyszínre más irányú lehet. Talán a legjobb példa erre a fogarasi Călţun-tó partja, ahol leggyakrabban dél- vagy délnyugat irányból fúj a szél.

Sátrunk felállítása előtt megpróbálhatunk tájékozódni az uralkodó szélirányról (a sziklákra tapadt zúzmara tűi mindig a szél irányába néznek, vagy a sziklák mellett megfigyelhetjük, hogy melyik a szél által kifújt oldal, és melyik az, ahova lerakja a havat), de ajánlatos a pillanatnyi szélirányt is figyelembe venni sátrunk tájolásakor. Ha a menedéket kicsit beássuk és szélirányba hófalat is emelünk, táborunk tökéletes lehet. Baj csak akkor van, ha a szállított hó elkezd felhalmozódni a sátor és a fal között. Ez az egyik ok, amiért nem ajánlom, hogy táborunkat teljes egészében körbevegyük hóbarikáddal. Elvileg, ha a fal és a sátor közötti távolság másfél méter körüli, bár a szél veszít erejéből, nem szűnik meg teljesen, így megakadályozza a hófelhalmozódást.

A szélvédett helyek hátránya, hogy itt könnyebben felgyűl a hó. Ezért mindig a két rossz közül kell kiválasztanunk a számunkra megfelelőbbet. Ha sátrunk jó minőségű és jól kifeszíthető, a szelesebb helyek előnyösebbek, ha nem, akkor inkább az éjjeli lapátolás mellett döntsünk.

Első látásra ideális sátorhelynek tűnhetnek a nagy, kiálló kövek körüli árkok. Laposak, kevés, kemény hóval. Télen a Retyezátban, a Fogarasban sok ilyet láthatunk. De ne felejtsük el, hogy ezek pont a szikla körül kialakuló erőteljes turbulenciák okozta szélkifúvás következtében keletkeznek. Ha biztosan ismerjük a várható időjárást, esetleg egy egyéjszakás sátorozást megkockáztathatunk itt, de többnapos táborhelynek nem ajánlom őket.

under the summit

Beásott tábor 3800 méteren a Mont Blanc alatt

A csúcsok közötti nyergekben mindig erőteljes légmozgásra kell számítani. Általában közvetlenül a gerinc vonala alatt, attól 20–30 méterre előfordulhat egy szélcsendesebb sáv. Úgy alakul ki, hogy a gerincen nagy sebességgel átbukó szél hirtelen teret nyer és az akadály mögött mintegy visszafordul, lassabban örvénylik. Ha lehetőség van rá, ezt érdemes figyelembe venni.

Ahhoz, hogy a hó teljesen betemesse sátrunkat, vagy lavinaveszélyes lejtőket hozzon létre, nem feltétlenül szükséges havazás. Bőven elég az erőteljes szél, mely átrendezi, tonnaszámra hordja, majd szélvédett lejtőkre, mélyedésekbe felhalmozza a régi havat.

Ha szélvédett helyen táborozunk és észrevesszük, hogy sátrunk körül gyűlik a hó, jó, ha felváltva

időnként kinézünk ellenőrizni a helyzetet, ha pedig szükséges, ássuk ki betemetett táborunkat. A szellőzőnyílásokat persze nyitva kell tartani. Egy teljesen beborított sátor alatt a hegymászók akár meg is fulladhatnak.

Meredek lejtőkre vagy azok alá szintén nem szerencsés tábort verni. Akár egy erős éjszakai szél is elég, hogy a nappal biztonságosnak ítélt lejtőre életveszélyes mennyiségű hó halmozódjon fel.

Nyáron, amikor erőteljes a nappali olvadás, a magashegyek másik tábort fenyegető veszélye a kőomlás. Nappal kiolvad a sziklafalakat cementként összefogó jég, és kisebb-nagyobb sziklatömbök kiszabadulva megindulnak lefelé a meredek lejtőkön. A jelenség, kitettségtől függően, dél körül kezdődik, és hosszan belenyúlik az éjszakába, amikor is a sziklafal újrafagy. Ott, ahol a gleccser felszínét sok, láthatóan felülről érkezett törmelék borítja, nemhogy táborozni, de még ácsorogni sem nagyon szabad. A falaktól messze eső, tiszta felszínek a legbiztonságosabbak ebből a szempontból.

tent near dent de giant

Útban a Dent du Géant felé, tábor egy szélkifúvás peremén

Érdekességként megemlíthető, hogy az éghajlat melegedésének egyik leglátványosabb velejárói pont a nyári évszakban egyre gyakrabban bekövetkező kő- vagy akár teljes sziklafal leomlások.

Ha gleccseren táborozunk, figyelnünk kell a reggelre esetleg megnyíló hasadékok veszélyére is. Ez a veszély elhanyagolható a felső, firngyűjtõ medencében és a gleccsernyelv folyamatosan kis esésű részein, ott, ahol eleve nem látunk hasadékokat. A jégletörések alatt-felett a gleccser mozgása gyorsabb, itt akár egy éjszaka is elég lehet egy újabb hasadék megnyílásához. Kellemetlen, ha ez a sátrunk alatt történik.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy éjszakai táborunk megválasztásánál sokszor nem tudjuk az összes körülményt figyelembe venni. Esetleg úgy is tűnhet, hogy a sok elméleti útmutatás a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Tudom, előfordul, hogy kényszerítve vagyunk a táborállításra, mivel a rossz idő, lassú haladás, Isten ments baleset miatt ott kell tábort vernünk, ahol éppen vagyunk. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy körülnézzünk, elemezzük a helyzetet, és annak függvényében döntsünk az esetleges továbbhaladás vagy a legjobb táborhely kiválasztása mellett. Egy jól megválasztott táborhely életet menthet és ez akár csak pár méteren is múlhat.

Szólj hozzá!