A Szörényi Havasok geográfiai jellegzetességei

Megvallom ŇĎszint√©n, a Sz√∂r√©nyi havasok megnevez√©st, mint hegys√©g csoportra val√≥ utal√°st az elm√ļlt ideig nem is haszn√°ltam. Tulajdon k√©ppen nem is nagyon foglalkoztam azzal, hogy a h√°rom ‚Äěk√©tezrest‚ÄĚ egy kalap alatt eml√≠tsem. Most m√©gis √≠rnom kellet r√≥luk, √©s min√©l ink√°bb egys√©gesen pr√≥b√°ltam megk√∂zel√≠teni a t√©m√°t, ann√°l ink√°bb v√°lt az szimpatikusabb√° sz√°momra.

A hegycsoport ‚Äď hogy v√©gre n√©ven is nevezzem – a Retyez√°t, Godj√°n √©s Sz√°rkŇĎ vonulatait foglalja mag√°ban.¬† AlapvetŇĎen t√°jf√∂ldrajzi √©s gazdas√°gi t√°jegys√©gk√©nt hat√°rozhatjuk meg. Szigor√ļ geogr√°fiai oszt√°lyoz√°sok szerint a D√©li K√°rp√°tok, legnyugatibb, Retyez√°t ‚Äď Godj√°n csoportj√°nak h√°rom, k√©tezer m√©tert meghalad√≥ vonulat√°r√≥l besz√©lhet√ľnk, melynek saj√°tos formakincse, √©ghajlata, n√∂v√©ny √©s √°llatvil√°ga van.



sudown in Tarcu mountains

Sz√°rkŇĎi naplemente



FejlŇĎd√©s√ľk √©s kialakul√°suk egyszerre ment v√©gbe a K√°rp√°tok t√∂bbi r√©gi√≥j√°val. A felhalmoz√≥d√°si √©s kigyŇĪrŇĎd√©si folyamat, melyet szakkifejez√©ssel orogen√©zisnek nevez√ľnk p√°rhuzamosan t√∂rt√©nt az Alpok, Kauk√°zus sŇĎt a Himal√°ja¬† hegys√©g kiemelked√©s√©vel. Csup√°n a felhalmozott anyagmennyis√©g √©s az √∂sszesodr√≥d√≥ k√©reglemezek energi√°ja volt az amely meghat√°rozta a hegyvonulatok m√©reteit ( emiatt b√°r egyidŇĎsek nagyon elt√©rŇĎ a magass√°guk, kiterjed√©s√ľk). Ezt a hegys√©gk√©pzŇĎd√©st¬† nevezik a szakemberek Alpesi orogen√©zisnek. A folyamat a kr√©ta kor m√°sodik fel√©ben kezdŇĎd√∂tt ( k√∂r√ľlbel√ľl 120 milli√≥ √©vvel ezelŇĎtt) √©s a negyedkorban fejezŇĎd√∂tt be ( m√°sf√©l milli√≥ √©ve), b√°r a K√°rp√°tkanyar vid√©k√©n, a Vrancea hegys√©gben m√°ig is akt√≠v tekt√≥nikus mozg√°sok figyelhetŇĎk meg.

A negyedkor elej√©n hirtelen ( persze geol√≥giai √©rtelemben, vagyis t√∂bb sz√°zezer √©v alatt) felerŇĎs√∂dtek a k√©regmozg√°sok, melyek k√∂vetkezt√©ben a D√©li K√°rp√°tok teljes vonulata megemelkedett mintegy ezer m√©terrel.¬† Ezen utols√≥ nagy hegys√©gk√©pzŇĎd√©si erŇĎfesz√≠t√©s eredm√©nye, hogy a D√©il K√°rp√°tok gerincei mindenhol meghaladj√°k a 2000 m√©teres tengersz√≠nt feletti magass√°got.

Ha csak a Sz√∂r√©nyi Havasok vonulat√°t tekintj√ľk, elmondhatjuk, hogy a Retyez√°t hegys√©g a legmagasabb. K√©t cs√ļcsa meghaladja a 2500 m√©tert: Pele√°ga (2509 m), Pausa (2508 m), emellett sz√°mos 2000 ‚Äď es cs√ļccsal rendelkezik ( a n√©vad√≥ Retyez√°t cs√ļcs ‚Äěcsak‚ÄĚ 2485 m). A Godj√°n Hegys√©g legmagasabb t√∂mbje a Gugu mely 2290 m√©ter magas ( a n√©vad√≥ Godj√°n cs√ļcs 2229 m). A Sz√°rkŇĎ legmagasabb cs√ļcsa pedig a Caleanu a maga 2199 m√©teres magass√°g√°val ( sokan t√©vesen a n√©vad√≥ Sz√°rkŇĎ cs√ļcsot tartj√°k a legmagasabbnak, ez azonban 2190 m√©ter magas).



Retezat summit

A Retyez√°t cs√ļcs



Szint√©n a negyedkor elej√©n, elkezdŇĎd√∂tt egy eleh√ľl√©si √©s felmeleged√©si idŇĎszakokat mag√°ba foglal√≥ √©ghajlati ingadoz√°s ( sz√°zezer √©ves peri√≥dusokr√≥l besz√©l√ľnk), melyet j√©gkorszak n√©ven ismer√ľnk. Ez gy√∂keresen megv√°ltoztatta a havasok formakincs√©t. A leh√ľl√©s k√∂vetkezt√©ben a k√©tezet m√©ter feletti r√©gi√≥k mind a h√≥hat√°r f√∂l√© ker√ľltek, igy ott megindult a a h√≥ felhalmoz√≥d√°sa, √°talakul√°sa, mozg√°sa √©s a hozz√° kapcsol√≥d√≥ er√≥zi√≥s folyamatok vett√©k √°t az uralkod√≥ szerepet. Maga a j√©gkorszak az Alpok vid√©k√©n n√©gy hull√°mban ( eljegesed√©si idŇĎszakban) volt jelen. K√∂z√∂tt√ľk meleged√©si idŇĎszakokat ( √ļgynevezett interglaci√°lisokat) azonos√≠tottak a kutat√≥k. A K√°rp√°tok ter√ľlet√©n bizony√≠tottan csak egy, az utols√≥ eljegesed√©s (a W√ľrm nevezetŇĪ 100.000 √©vvel ezelŇĎtt) volt jelen, b√°r egyes kutat√≥k l√°tni v√©lik, az utols√≥ leŇĎtti eljegesed√©si idŇĎszak ( Riss mintegy 250.000 √©ve), nyomait is.

A j√©gkorszak elm√ļlt√°val, a gleccserek elolvadtak √©s teljesen eltŇĪntek a K√°rp√°tok vid√©k√©rŇĎl. Azonban az √°ltaluk kifejtett er√≥zi√≥ k√∂vetkezt√©ben a felsz√≠n teljesen √°talakult: az unalmas, lank√°s, lekerek√≠tett h√°tak, meredek lejtŇĎkk√©, f√ľggŇĎleges sziklafalakk√°, csipk√©zett gerincekk√© √©s piramis alak√ļ cs√ļcsokk√° v√°ltoztak. A felsz√≠n vad √©s j√°rhatatlan lett, ugyanakkor f√∂ldrajzos vagy t√ļrista szemmel igaz√°n gy√∂ny√∂rŇĪ. Olyan k√ľl√∂nleges t√°j alakult ki, ahova sz√≠vesen j√°r minden term√©szetbar√°t gy√∂ny√∂rk√∂dni, √©s minden hegym√°sz√≥ komoly kih√≠v√°sokat keresni.



vew of Retezat mountains from Tarcu

Tavolban a Retyez√°t hegys√©g, balr√≥l a n√©vad√≥ cs√ļcs



A gerincek alatt hatalmas, egyetemi anfite√°trumokra vagy gladi√°tor ar√©n√°kra eml√©keztetŇĎ, cirkuszv√∂lgyek¬† alakultak ki. Ezekben halmoz√≥dott fel a j√©gkorszaki h√≥, √©s itt alakult √°t firnn√©, amely azt√°n √≥ri√°si lusta folyamk√©nt elindult lefel√© a v√∂lgyekben. A cirkuszv√∂lgyek alj√°n apr√≥ glaci√°lis tavak ‚Äď tengerszemek t√ľkr√∂zik a nap sugarait. A Retyez√°t hegys√©g k√©t legismertebb, egyben rekorder tava, a Bukura, mely majdnem kilenc hekt√°r ( a k√°rp√°tok legnagyobb tengerszeme), √©s a Zenoaga mely a maga 27 m√©ter√©vel a legm√©lyebb, de mellett√ľk m√©g t√∂bb mint nyolcvan glaci√°lis tavat sz√°molhatunk √∂ssze itt. A Sz√°rkŇĎ √©s Godj√°n hegys√©gekben, ahol a glaci√°lis er√≥zi√≥ kev√©sb√© volt erŇĎteljes l√©nyegesen kevesebb tengerszem tal√°lhat√≥.

A cirkuszv√∂lgyekbŇĎl sz√©les ‚ÄěU‚ÄĚ alak√ļ v√∂lgyek indulnak lefel√©, melyeket szekkifejez√©ssel teknŇĎv√∂lgyeknek nevez√ľnk. Maga az ‚ÄěU‚ÄĚ alak, a gleccserek er√≥zi√≥j√°nak legfontosabb jellemzŇĎje, szemben a foly√≥v√≠z √°ltal erod√°lt ‚ÄěV‚ÄĚ alak√ļ v√∂lgyekkel. A gleccserv√∂lgyek 2000 m√©ter k√∂r√ľli magass√°gr√≥l indulnak ( ekkor 1900 m√©teren volt a h√≥hat√°r) √©s 1200 m√©terig ereszkednek. Ez volt az a magass√°g, ahol a j√©gkorszak idej√©n a gleccserek elolvadtak.

A v√∂lgyek alj√°t mindenhol szikl√°k t√∂ltik ki, ezeket nevezz√ľk mor√©n√°knak. Hatalmas a falakr√≥l lev√°lt t√∂mb√∂k, melyek a gleccser felsz√≠n√©re hullottak, az pedig fut√≥szalagk√©nt sz√°ll√≠totta ŇĎket a hegy l√°ba fel√©. A gleccserek elolvad√°sa ut√°n a sziklat√∂mb√∂k mindenhol ottmaradtak a v√∂lgyekben. Tal√°n a leg h√≠resebb ilyen mor√©na a Retyez√°t hegys√©g Pietrele v√∂lgy√©ben 1800 m√©ter k√∂r√ľli magass√°gon elhelyezkedŇĎ Bordu Tomii nevŇĪ sziklat√∂mb, melynek √°thajl√≥ fala alatt



Godeanu mountains from Tarcu

A Caleanu cs√ļcs alatt, t√°volban a Godj√°n gerince



valamikor régen a juhászok nyári szállása volt.

A hŇĪv√∂s nyarak miatt, elsŇĎsorban az √©szaki kitetts√©gŇĪ lejtŇĎk zugaiban, hatalmas h√≥foltok maradnak meg egyik √©vrŇĎl a m√°sikra ( b√°r figyelmbe v√©ve az elm√ļlt √©vek √©ghajlati meleged√©s√©t, szemmel l√©that√≥an a h√≥foltok kiterjed√©se cs√∂kken, egyes helyekrŇĎl pedig el is tŇĪnt a ny√°ri h√≥).

A k√ľl√∂nleges magashegyi formakincs, a ritka n√∂v√©nyek √©s √°llatok sokas√°g√°nak megv√©d√©se c√©lj√°b√≥l 1927-ben, Ny√°r√°di E. Gyula botanikus javaslat√°ra a Retyez√°tban v√©dett ter√ľletet hoztak l√©tre. P√°r √©v eltelt√©vel, 1935-ben azt√°n egy m√°sik botanikus, Alexandru Borza seg√≠ts√©g√©vel itt j√∂tt l√©tre Rom√°nia elsŇĎ nemzeti parkja. A ter√ľlet kiemelkedŇĎ jelentŇĎs√©g√©t 1980 √≥ta az UNESCO “Ember √©s Bioszf√©ra” programj√°ba val√≥ felv√©tel is bizony√≠tja. A Retyez√°t 2004 √≥ta a WWF √°ltal l√©trehozott PAN Parks h√°l√≥zatnak is r√©sze.

Az elm√ļlt idŇĎszakban nagy √∂r√∂m√ľnkre a Sz√°rkŇĎben is ‚Äúelindult valami‚ÄĚ. J√≥ es√©llyel ez a hegys√©g is term√©szetv√©delmi ter√ľlett√© fog alakulni, √≠gy a turizmus egyik fontos k√∂zpontj√°v√° ¬†nŇĎheti ki mag√°t.

A Sz√∂r√©nyi havasok petrogr√°fiai fel√©p√≠t√©s√©ben k√©t kŇĎzet j√°tsza a fŇĎszerepet. A sz√©leken domin√°ns a k√∂z√©pm√©lys√©gi ( √ľled√©kek √°tkrist√°lyosod√°s√°val, metamorfiz√°l√°s√°val l√©trej√∂tt) krist√°lyos kŇĎzet (olyan pal√°s szerkezetek, mint a: kvarc pala, csill√°m pala, kloritos pala), m√≠g a k√∂zponti r√©szeken ahol a legnagyobbak a magass√°gok a m√©lys√©gi magm√°s erederŇĪ gr√°nit √©s granodiorit a meghat√°roz√≥ ( a magma benyomul√°sok, nagy m√©lys√©gben √©s lassan hŇĪltek ki). Ezek kiv√°ll√≥ megtart√°s√ļ kŇĎzetek, melyek kem√©nys√©g√ľkbŇĎl ad√≥d√≥an j√≥l konzerv√°lt√°k a glaci√°lis¬† formakincs elemeit. D√©len, a Kis Retyez√°t mely √∂sszek√∂tŇĎ h√≠dk√©nt jelenik meg a Nagy Retyez√°t √©s a Godj√°n k√∂z√∂tt j√ļra kori m√©szk√∂vekbŇĎl √©p√ľl fel.


Elm√©leti sz√°m√≠t√°sok alapj√°n kimutathat√≥, hogy jelenleg a D√©li K√°rp√°tok sz√©less√©g√©n, a h√≥hat√°r szintje 3000 ‚Äď 3100 m√©ter k√∂r√ľl helyezkedik el. Sajnos, ezt a magass√°got a K√°rp√°t vonulat sehol sem √©ri el, sŇĎt mi t√∂bb, a glob√°lis meleged√©si tendencia k√∂vetkezt√©ben ez az √∂vezet is egyre magasabbra tol√≥dik.

A hegy l√°b√°t√≥l felfele haladva, fokozatosan cs√∂kken a hŇĎm√©rs√©klet. 2000 m√©teres magass√°gon, az √©vi √°tlaghŇĎm√©rs√©klet 0 C ‚Äď fok. Az e felett elhelyezkedŇĎ r√©gi√≥t h√≠vjuk alpesi √∂vezetnek. Itt a leghidegebb h√≥nap janu√°r, amikor az √°tlaghŇĎm√©rs√©klet -8,¬† ¬†-9 C fok k√∂z√∂tt alakul, a legmelegebb pedig j√ļlius, amikor √°tlagosan 8 C fokot m√©rhet√ľnk.

Az alpesi √∂vezet √©vi √°tlagos csapad√©kmennyis√©ge el√©ri az 1200 mm ‚Äď t.¬† A leg esŇĎsebb h√≥nap j√ļnius, a leg sz√°razabb pedig meglepŇĎ m√≥don november.

A csapad√©k legnagyobb r√©sze h√≥ form√°j√°ban √©rkezik. Tulajdon k√©ppen b√°rmely ny√°ri h√≥napban elŇĎfordulhat havaz√°s. EbbŇĎl ad√≥d√≥an meleg ruh√°k √©s esŇĎk√∂peny n√©lk√ľl senki ne induljon t√ļr√°ra. Nyaranta gyakoriak a d√©li √≥r√°kban kialakul√≥ zivatarok. A feltorl√≥d√≥ felhŇĎkbŇĎl r√∂vid ideig tart√≥ viszont f√©lelmetes √©gi h√°bor√ļk keletkezhetnek. Ilyenkor vill√°mok √©s sz√©l kis√©ret√©ben hatalmas mennyis√©gŇĪ csapad√©k, elsŇĎsorban esŇĎ √©s h√≥dara hullik. Ezek a zivatarok √≥ri√°si vesz√©lyt jelentenek a gerinceken tart√≥zkod√≥kra. Zivatar idej√©n ker√ľlj√ľk a kitett cs√ļcsokat, h√ļz√≥djunk, ha lehet, a cirkuszv√∂lgyekbe.

T√©len a v√∂lgyekben √©s katlanokban hatalmas h√≥mennyis√©g halmoz√≥dik fel, gyakoriak a lavin√°k, melyek az √≥ri√°si lejtŇĎk felsz√≠n√©rŇĎl indulnak el. A gerincekrŇĎl a sz√©l √°ltal√°ban lehordja a havat, b√°r √≥ri√°si vesz√©lyt jelentenek a h√≥p√°rk√°nyok, melyek messze kiny√ļlnak a gerinc vonal√°b√≥l √©s a figyelmetlen hegym√°sz√≥ alatt leszakadhatnak.

A Sz√∂r√©nyi Havasok idŇĎj√°r√°s√°nak alakul√°s√°t erŇĎteljesen meghat√°rozza az a t√©ny, hogy ezen hegys√©gek (√©s elsŇĎrorban a Sz√°rkŇĎ), k√©pezik az elsŇĎ k√©tezer m√©tert meghalad√≥ akad√°lyt az Atlanti √ďce√°n felŇĎl √©rkezŇĎ l√©gt√∂megek elŇĎtt. A h√≠rtelen feldobott nedves levegŇĎ azonnal leh√ľl √©s kicsap√≥dik belŇĎle a p√°ra. Ugyanakkor gyakori az erŇĎs sz√©l, a teljesen sz√©lmentes napok sz√°ma √©vi 1 ‚Äď 2 k√∂r√ľl alakul.



Tarcu meteorological station

Meteorol√≥giai √°llom√°s a Sz√°rkŇĎ cs√ļcs√°n



Ezen meteorol√≥giai jellegzetess√©gek indokolt√°k a Sz√°kŇĎ cs√ļcson elhelyezkedŇĎ meteorol√≥giai √°llom√°s √©p√≠t√©s√©t. Ez az √°llom√°s, √©s a vele p√°rhuzamosan, tŇĎle √©szakra, az Erd√©lyi¬† Szigethegys√©g Vigy√°z√≥ cs√ļcs√°n elhelyezkedŇĎ p√°rja, fontos szerepet j√°tszanak abban, hogy a nyugatr√≥l √©rkezŇĎ idŇĎj√°r√°si frontok jellegzetess√©geit elsŇĎnek m√©rj√©k √©s k√∂zvet√≠ts√©k. A Sz√°rkŇĎ Meteorol√≥giai √Āllom√°son folyamatosan tart√≥zkodik szem√©lyzet, √≥r√°nk√©nt jelentenek helyzetk√©pet.

T√©li t√ļr√°z√°s szempontj√°b√≥l a h√°rom hegys√©g √∂vezet√©ben, leg aj√°nlottabb febru√°r, illetve m√°rcius ( b√°r tavaszi h√≥nap, 2000 m√©ter felett ide√°lis t√©li k√∂r√ľlm√©nyeket tal√°lunk). ¬†¬†¬† Ny√°ron j√ļlius, augusztus a leg stabilabb. Ilyenkor kisebb es√©lye van a zivatarok kialakul√°s√°nak, melyek vill√°mai komoly vesz√©lyt jelentenek a gerincen t√ļr√°z√≥kra. Hideg, de stabil idŇĎj√°r√°ssal tal√°lkozhatunk, ha szeptemberben vagy okt√≥berben indulunk t√ļr√°zni ezen hegys√©gekbe.


A hŇĎm√©rs√©klet √©s a csapad√©kviszonyok alakul√°sa meghat√°rozza a n√∂v√©nyzet f√∂ggŇĎleges elterjed√©s√©t is. Az als√≥ r√©gi√≥kban 1250 m√©teres tengersz√≠nt feletti magass√°gig a b√ľkk domin√°l, felette fenyvesek helyezkednek el 1800 m√©terig (a leg elterjedtebb a luccfenyŇĎ). 2000 m√©terig t√∂rpefenyŇĎ n√©pes√≠ti be a v√∂lgyeket √©s a hegyoldalakat. Ebben a t√∂rpefenyŇĎ rengetegben sz√©tsz√≥rtan megjelenik a cirbolyafenyŇĎ ( Pinus cembra), amely m√©g a j√©gkorszak idej√©n terjedt el a Sz√∂r√©nyi havasokban.¬† Felett√ľk helyezkedik el az alpesi √∂vezet. Szikl√°k, t√∂rmel√©klejtŇĎk bor√≠tj√°k a felsz√≠nt, itt m√°r nincs √∂sszef√ľggŇĎ talajtakar√≥. A k√∂vek k√∂z√∂tt alpesi fŇĪf√©l√©k √©s sz√≠v√≥s cserj√©k b√ļjnak meg. A Retyez√°t hegys√©g ny√°ri sz√≠neinek meghat√°roz√≥ja az √©l√©nk piros vir√°g√ļ, j√ļniusban j√ļliusban vir√°gz√≥ havassz√©pe ( Rhododendron korskhy).

A havasok √°llatvil√°gnak csup√°n n√©h√°ny k√ľl√∂nleges faj√°t szeretn√©m megeml√≠teni. Olyan √°llatokat, melyek bizony√≠tj√°k a vid√©k k√ľl√∂nleges volt√°t.

A fenyvesek tal√°n leg ritk√°bban megpillanthat√≥ vad√°sza a hi√ļz ( Felis lynx). Igaz√°n szerencs√©snek mondhatja mag√°t az a turista, aki megpillant egyet.¬† Az √≥vatos, j√≥ hall√°ssal √©s szagl√°ssal meg√°ldott, terepsz√≠nŇĪ macskaf√©le √°ltal√°ban messze elker√ľli a turistautakat.

Az alpesi √∂vezet leg jellegzetesebb √°llata a zerge ( Rupicapra rupicapra). Viszonylag nagy sz√°mban fordul elŇĎ. Ha kor√°n indulunk t√ļr√°zni, reggel elsŇĎk√©nt haladva az √∂sv√©nyeken, √©s nem csapunk nagy zajt, nagy es√©lyel megpillanthatunk egy zergecsapatot.



Bucura lake in early winter season

A befagyott Bukura tó, december elején



A v√∂lgyek √©s katlanok gyakran √©les f√ľttyent√©sektŇĎl zengenek. Nem zajos t√ļrist√°k hangja ez, hanem az ŇĎrt √°ll√≥ √©s egym√°st figyelmeztetŇĎ mormot√°k ( Marmota marmota) vis√≠t√°sa.¬† A k√°rp√°tok legt√∂bb ter√ľlet√©rŇĎl kipuszt√≠tott√°k, √≠gy a Sz√∂r√©nyi havasok az utols√≥ biztos mened√©ke ennek a z√∂m√∂k m√≥kusf√©l√©nek. Kor√°n reggel a m√©g t√ļrist√°ktol mentes katlanokban, vagy napnyugta elŇĎtt, a j√≥ szemŇĪ¬† √©s t√ľrelmes kir√°ndul√≥ megpillanthatja az ŇĎrt √°ll√≥ egyedeket, vagy ak√°r a hanc√ļroz√≥ mormotacsal√°dokat is.


Turist√°k √°ltal leggyakrabban l√°togatott a Retyez√°t hegys√©g. J√≥l karbantartott jelz√©sekkel ell√°tott √∂sv√©nyein ny√°ri idŇĎszakban mindig nagyon sokan megfordulnak. T√∂bb mened√©kh√°z √©s h√°rom s√°toroz√°sra kijel√∂lt ter√ľlet fogadja a l√°togat√≥kat. A hegyen eg√©sz √©vben tart√≥zkodnak hegyimentŇĎk, akik √ļtbaigaz√≠t√°sokat adhatnak, vagy seg√≠tenek baj eset√©n.

A Sz√°rkŇĎ √©s a Godj√°n kev√©sb√© j√°rt hegyei a Sz√∂r√©nyi havasoknak. Megk√∂zel√≠t√©s√ľk neh√©zkes,az √∂sv√©nyek hi√°nyosan jelzettek, j√°ratlanok. T√ļrist√°kkal csak ritk√°n tal√°lkozhatunk, az emberi jelenl√©tet csak a p√°sztorok k√©pviselik. T√°borozni b√°rhol lehet, m√©gis ezekbe a hegyekbe tapasztalt hegyenj√°r√≥k induljanak, akik az esetleges elt√©ved√©s kock√°zat√°t is v√°llalj√°k.

Hossz√ļ magashegyi gerincv√°ndorl√°sokhoz szokott t√ļrist√°k a h√°rom hegys√©g fŇĎgerinc√©n haladva bej√°rhatj√°k a Sz√∂r√©nyi Havasok teljes vonulat√°t is. Egy hetes, embert pr√≥b√°l√≥ t√ļra ez, mely sor√°n √∂sv√©ny√ľnk v√©gig 1800 m√©ter felett marad.


Az interneten r√°keresve a Retyez√°t hegys√©g nev√©re, sz√°mtalan inform√°ci√≥, f√©nyk√©p, √ļtle√≠r√°s k√∂z√∂tt csemeg√©zhet√ľnk. A kev√©sb√© l√°togatott Sz√°rkŇĎrŇĎl, ink√°bb csak a B√°ns√°gi K√°rp√°t Egyes√ľlet tagjainak le√≠r√°saib√≥l olvashatunk. A Godj√°n sajnos m√©g ritk√°bban j√°rt, emiatt errŇĎl a¬† hegys√©grŇĎl a vil√°gh√°l√≥n csak √°ltal√°nos inform√°ci√≥kat tal√°lhatunk.

Szólj hozzá!