Hipertermia – a szervezet tĂşlmelegedĂ©se
Az erĹ‘s napsĂĽtĂ©s, a forrĂł nedves környezet nem csak az extrĂ©m sportolĂłkra vagy szabadban kĹ‘kemĂ©ny fizikai munkát vĂ©gzĹ‘kre jelent veszĂ©lyt. Egy vasárnap koradĂ©lutáni sĂ©ta, vagy tĂłparti strandolás simán kibillentheti szervezetĂĽnk hĹ‘háztartását. Kevesen gondolnák, pedig a meleget sokkal rosszabbul bĂrjuk mint a hideget.
Emlős, melegvérű élőlényekként, testünk csak a számára ideális 37 °C körüli  tartományban (centrális hőméséklet) működik tökéletesen. E felett, vagy alatt működési zavarok lépnek fel.
SzervezetĂĽnk egy ideig saját erejĂ©bĹ‘l is Ăşrrá tud lenni a helyzeten. KĂĽlönböző kompenzálĂł folyamatok elindĂtásával kĂ©pes hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂĽnket a megfelelĹ‘ tartományban tartani.
A túlmelegedést megakadályozandó izzadni kezdünk, ereink kitágulnak, pulzusunk, légzésünk felgyorsul – mindent megteszünk a maximális hőleadásért.
A lehĂĽlĂ©s megakadályozása Ă©rdekĂ©ben pedig ereink összehĂşzĂłdnak, a perifĂ©riák fűtĂ©se megszűnik, reszketĂ©ssel hĹ‘t termelĂĽnk – azĂ©rt, hogy belsĹ‘ szerveink a lehetĹ‘ leg tovább megmaradhassanak melegen.
Mindannyian voltunk már hasonló kompenzált hipo- vagy hipertermiás állapotban. Ezekből, minden különösebb probléma nélkül kikerültünk.
Viszont bizonyos körülmények között az emberi test már nem képes úrrá lenni a helyzeten.
Ennek több oka lehet:
- a környezet hőmérséklete, páratartalma meghaladja a védekezés képességét
- dehidratálĂłdik a szervezet, Ăgy már nem izzad, Ă©s megszűnik a prolgás okozta hĹ‘elvonás
- nagy mennyiségű elektrolitot vesztünk (izzadunk ki), mely hiánya kihat a központi idegrendszerre
Ezekben az esetekben a hĹ‘háztartást befolyásolĂł folyamatok dekompenzáltá válnak, az emberi test hĹ‘mĂ©rsĂ©klete emelkedni kezd, a folyamat megfordĂtása már csak kĂĽlsĹ‘ segĂtsĂ©ggel lehetsĂ©ges.
A hőártalmaknak több tĂpusát kĂĽlĂĽnĂthetjĂĽk el:
 NapszĂşrás akkor alakul ki, ha a fedetlen fejet tartĂłs napsugárzás Ă©ri. Strandon, piacon, hegyi tĂşrán, iskolai Ă©vzárĂłn… Ha, a koponyában a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet 2 – 3 fokkal emelkedik az az egĂ©sz test tĂşlmelegedĂ©sĂ©t okozza. A napszĂşrás sĂşlyossága változĂł. EnyhĂ©bb esetben steril meningĂtisz ( agyhártya gyulladás ) Ă©s ödĂ©ma alakul ki, sĂşlyos esetekben vĂ©rzĂ©ses meningo enkefalĂtisz ( agyhártya Ă©s agyvelĹ‘ gyulladás) lĂ©p fel.
Tünetei: fejfájás, szédülés, fényérzékenység, hidegrázás, kábultság, láz, hányinger, eszméletvesztés.
A sérült személyt hűvös, szellős, árnyékos helyre kell fektetni, megemelt felsőtesttel. Vizes borogatásokkal, hűtsük, akár az egész testét is. Kortyonként hideg ásványvizet itathatunk a páciensel. Ha, nem érzékeny rá a beteg akkor a tünetek csökkentése érdekében egy Algopyrin tabletta, vagy aszpirin, valamint C vitamin is adható. Magas láz esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz.
HĹ‘kimerĂĽlĂ©s lĂ©p fel akkor, ha nagy melegben, folyamatosan vizet Ă©s ásványi anyagokat veszĂtĂĽnk. ÉpĂtkezĂ©sen, kerti munka közben,  nehĂ©z tĂşrákon, hosszĂştávfutásokon, párás levegĹ‘jĂĽ esĹ‘erdĹ‘ben.  Gyakran több nap alatt alakul ki. HĹ‘kimerĂĽlĂ©s esetĂ©n a beteg centrális hĹ‘mĂ©rsĂ©klete nem Ă©r el extrĂ©m Ă©rtĂ©keket (nem haladja meg a 39 °C ), azonban felborul vĂz Ă©s elektrolit háztartása.
A szerint, hogy a kettő közül melyik válik hangsúlyossá beszélhetünk:
- vĂzhiányos hĹ‘kimerĂĽlĂ©s – alapvetĹ‘en dehidratáciĂł, amikor páciensĂĽnk izzadással több vizet veszĂt mint amennyit pĂłtol.
- sĂłhiányos hĹ‘kimerĂĽlĂ©s (vĂzmĂ©rgezĂ©s) – amikor a vĂzvesztesĂ©g pĂłtolva volt, azonban a bĹ‘sĂ©ges izzadással kimosĂłdtak az ásványi anyagok a szervezetbĹ‘l.
A tĂĽnetek mindkĂ©t esetben hasonlĂłak: fáradtság, szĂ©dĂĽlĂ©s, didergĂ©s, izomgyengesĂ©g, izomgörcsök, gyors pulzus, fejfájás, ájulás. DehidratáciĂł esetĂ©n kevĂ©s, sötĂ©t szĂnű vizelet, száraz ajkak Ă©s bĹ‘r figyelhetĹ‘ meg.
A sok hasonlĂł tĂĽnet miatt nehĂ©z megkĂĽlönböztetni a kĂ©t tĂpust. EzĂ©rt vigyázni kell, hogy ne csak tiszta vĂzzel itassuk a beteget, mivel ezzel csak tovább fokozhatjuk a sĂłhiányt. IzotĂłniás italokat, egy kis sĂłs vizet erĹ‘ltessĂĽnk páciensĂĽnkbe, ha enni is tud mindenkĂ©ppen sĂłs ropit, csipszet, vastagon sĂłzott zsĂroskenyeret etessĂĽnk.
A szĂ©delgĹ‘ ultrafutĂłt meg szokták kĂ©rni, hogy köpjön… Ha nem tud, akkor vĂzhiányos, ha tud akkor sĂłhiányos hĹ‘kimerĂĽlĂ©sben szenved.
Ne feledkezzünk meg páciensünk hűtéséről, vizes borogatásokkal, legyezővel. Fontos a pihenés, a felépülés napokig tarthat.
           A hĹ‘guta a legsĂşlyosabb formájĂş hőártalom. Ekkor a kompenzálĂł – hĹ‘háztartást szabályozĂł – folyamatok teljesen felmondják a szolgálatot. A test tĂşlmelegszik, hĹ‘mĂ©rsĂ©klete meghaladja a 41 C fokot. Nagy melegben valĂł munkavĂ©gzĂ©skor, sportoláskor lĂ©phet fel. Tulajdon kĂ©ppen ez az az állapot, amikor a fentebb emlĂtett napszĂşrás, vĂz Ă©s sĂłhiányos hőártalmak egyĂĽtt jelentkeznek. TĂĽnetei hasonlĂłak, csak sokkal fokozottabbak: gyakori a tudatzavar, ájulás, görcsök, forrĂł Ă©s száraz bĹ‘r, szapora pulzus, ritmuszavarok.
A magas centrális hőmérséklet hatására az egész testet érintő folyamatok indulnak el: felborul a metabolizmus, az elektrolit háztartás, a szervekben működési zavarok, majd károsodások lépnek fel.
Ha lehetĹ‘sĂ©gĂĽnk van rá, azonnal hĂvjunk orvosi segĂtsĂ©get, mivel a beteg állapota folyamatosan romlik.
A segĂtsĂ©g megĂ©rkezĂ©sĂ©ig legfontosabb, hogy lehűtsĂĽk a beteg testĂ©t. Akár radikális mĂłdon jeges vĂzzel. FektessĂĽk közben a sĂ©rĂĽltet árnyĂ©kba, megemelt felsĹ‘ testtel. FigyeljĂĽk keringĂ©sĂ©t, lĂ©gzĂ©sĂ©t. KeringĂ©smegállás esetĂ©n kezdjĂĽk meg az ujraĂ©lesztĂ©st, tovább folytatva a hűtĂ©st.
Mint fentebb láthattuk, a nagy meleget egyáltalán nem szabad lebecsülnünk. Különösen figyeljünk a gyemekekre és az idősekre, mivel náluk a védekező folyamatok még-, vagy már- nem működnek megfelelően.
A hangsĂşlyt a megelĹ‘zĂ©sre kell tennĂĽnk. EgyrĂ©szt igyekezzĂĽnk elkerĂĽlni a tĂşlmelegedĂ©st, másrĂ©szt pedig megfelelĹ‘ ruházattal,vĂz Ă©s ásványi anyag (elektrolit) bevitellel segĂtsĂĽk a kompenzálĂł folyamatok működĂ©sĂ©t.
Nem elhanyagolandó az aklimatizáció szerepe. A nagy meleghez fokozatosan hozzá kell szoktatni a szervezetet. A tavaszi természetjárás, edzések fontos alapját képezik a nyári meleghez alkalmazkodott fizikai erőnlétünknek. Egy meleghez tökéletesen alkalmazkodott szervezet kevesebb sót izzad ki, megelőzve az elektrolitháztartás felborulását.
Ruházatunk legyen, világos szĂnű, laza, szellĹ‘s, lehetĹ‘leg az egĂ©sz testfelĂĽletĂĽnket takarja. SzemĂ©lyes vĂ©lemĂ©nyem, hogy a vizet felszĂvĂł gyapott ruházat nagy melegben sokkal elĹ‘nyösebb a legtöbb sportolĂł által elĹ‘nyben rĂ©szesĂtett műszálas technikai öltözettel szemben. FejĂĽnket vĂ©djĂĽk szalmakalappal, kendĹ‘vel, tarkĂłnkat is takatĂł lĂ©giĂłs sapkával. Ezeket akár be is nedvesĂthetjĂĽk.
Könyvészet:
- Zacher Gábor: Mi van ha lehűlĂĽnk vagy tĂşlmelegszĂĽnk – jegyzet
- Arafat – Vass: Primul ajutor calificat, manual SMURD ( KĂ©pesĂtett elsĹ‘segĂ©lynyĂşjtás – rohammentĹ‘k tankönyve)
- Titirca L: Conduita in urgente medico – chirurgicale ( Magatartás belgyógyászati és sebészeti sürgősségi esetekben)
- Gőbl G: Oxiológia
- Jevon – Philipp: Sürgősségi ellátás és elsősegély
- Betlehem József: Első teendők sürgős esetekben – elsősegélynyújtás