Önéletrajz helyett

autoportret    onarckep

Ă–nĂ©letrajz helyett…

 

Nem egy szabványos önéletrajzot szeretnék írni, inkább bemutatnám azokat a képzéseket, fontosabb túrákat amelyek úgy gondolom igazi mérföldkövetjelentettek elméleti és gyakorlati felkészülésemben.

Szerencsés vagyok, hiszen gyerekkorom óta járhatom Románia hegyei. Szüleimnek köszönhetően hat – hét évesen már jártam a Retyezátot, a Bihart, Pádist és szinte észrevétlenül megfertőzött a hegyenjárás szenvedélye.

Magától érthetődött, hogy éretségi után a geográfiát választottam. 1995 és 1999 között a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetem Földrajz karán tanultam. Meteorológia és hidrológia szakosodással végeztem, államvizsga dolgozatomban a Tordai Hasadék mikroklíma típusait térképeztem fel.

Az igazi, „köteles” hegymászással ezen évek alatt ismerkedtem meg. Szerencsés vagyok, hiszen akkori társammal, akitől az alapokat sajátíthattam el, máig is összeszokott stabil kötélpartit alkotunk. Téli és nyári körülmények között bejártuk a Retyezátot, a Fogarast, a környék sziklaútjait és egyre inkább hegymászó és georgráfus szemmel figyeltül a hegyeket.

2000 től 2014 ig, egy aradi gimnáziumban,  földrajzot tanítanítottam magyar és román nyelven.

Ekkor, már dolgozó és kereső emberként, elkezdtem a magasabb hegyek felé is kacsintgatni. 2003 ban eljutottam a Kaukázusba, ahol végre igazi tüdőt próbáló magasságokba merészkedhettem. Sikeresen feljutottam az 5642 m magas Elbrus csúcsra.  2004 – ben a Svájci Alpok Magas régióit céloztam meg társaimmal. Nehéz és technikás mászásokkal feljutottunk az Eiger, Jungfrau, Mönch csúcsaira.proba2

2006 – a megvalĂłsulatlan álom Ă©ve volt. Bár olasz oldalrĂłl indulva megmásztuk a Mont Blanc csĂşcsát, az igazi kihĂ­vás a Peuterey gerincĂ©nek vĂ©gigjárása kimaradt, a rossz idĹ‘járási feltĂ©telek miatt. Ez a nagy kaland mĂ©g várat magára…

 

A másik nagy szakmai fordulat életemben akkor következet be, amikor beiratkoztam, majd elvégeztem az egészségügyi főiskolát. Mindig is vonzott a hivatásos életmentői pálya és úgy gondoltam a túrázó és hegymászó múltam ehhez jó alap lehet. Kisebb kitérők után sikerült megvalósítanom szakmai álmomat. Jelenleg az Arad Megyei Mentőszolgálatnál dolgozom sürgősségi szakápoló beosztásban.

 

TĂşrákat jĂł tizenöt Ă©ve vezetek. 2004 Ăłta – Ă©s erre nagyon bĂĽszke vagyok- a Bánsági Kárpát EgyesĂĽlet tagjának Ă©s tĂşravezetĹ‘jĂ©nek mondhatom magamat. Gyerekeket pedagĂłguskĂ©nt máig is rendszeresen viszek kirándulni, vizitĂşrázni, táboroztatni. Gyakran  tartok elsĹ‘segĂ©ly kĂ©pzĂ©seket. FelkĂ©rĂ©sre baráti társaságokat, tĂşrázĂłkat többször vittem már a Retyezát Ă©s Fogaras gerinceire.

 

Hitvallásomat legjobban talán, Szendrő Szabolcs fogalmazza meg „Fél lábbal a csúcson” című könyvében: A hegyeket nem győzhetjük le, ők nagyobbak, erősebbek nálunk, csak hittel és alázattal közeledhetünk feléjük. A hegymászásban csak gyengeségünkön, félelmünkön kell úrrá lennünk. A társunk itt nem ellenfél, hanem barát akivel összekötjük magunkat, ami nemcsak fizikai kapcsolatot jelent, mert attól a pillanattól akár az életünket is a társunkra bízzuk.

 

Végül pedig itt kösszönném meg hegymászó és túra társaimanak a bizalmat, bajtársiasságot, a fél csupor teát, az utolsó falat csokit, a megfelelő pillanatban megfeszített biztosítókötelet és leszúrt jégcsákányt.

Kösz fiúk, lányok!

 

Ragyogó napsütést és csodálatos túrákat mindenkinek!

 

Milka Zsolt,

Arad, 2016 jĂşlius

Szia!
Erdelyi Karpat Egyesulet Haromszek osztaly alelnoke vagyok, nem volt meg szerencsenk talalkozni, ezert el szeretnem arulni magamrol: Ifjusagi szabadidos tanacsado vagyok, a Kovaszna Megyei Ifjusagi Igazgatosagnal, a megyenk ifjusagi turizmusaval foglalkozom, olvastam a fenti soraidban es ugy ertettem tanarember (pedagogus)vagy valamint hasonlo az erdeklodesi iranyunk, ezuton szeretnek engedelyt kerni arra ha esetleg tabori vagy mas turisztikai ajanlatom lenne szamodra, azokat elkuldhetem-e mail-ben neked.

Tisztelettel,
Kiss Andras Istvan

Kiss András István | 2010.03.30.

Végre !Köszönöm,hogy ezt össszehoztad.Téged ha nem is de szüleidet ismerem.Ugy irok aki már több mint 50 turán volt a Retezáton és a k
Kelemen havasokon kivül nincs hegy ahova nem léptem volna.Sajnos igyí 70 tul egy csomo nyavalyával csak a nosztalgia marad de Te igy szitod a lángot és örzöd a tüzet .Mégegyszer köszönettel István.

dr.Pernek-Simonsits István | 2010.03.30.

Szuper! Hajra Zsolt!

Robert Balan | 2010.04.07.

Szia !

Szep es nagyon tartalmas oldal !
Sok sikert es kitartast !

Balazs Pisti

Balazs Istvan | 2010.04.27.

Szia Zsolti!
Gratulálok! További sok sikert!
Add tovább ezt a “fertĹ‘zĂ©st”!!!!
Szeretnék egyszer a társad lenni!

Ăśdv Feri, Marcsi

Papp Ferenc Hopika | 2010.05.22.

Szia Zsolti!

Több, mint húsz éve nem találkoztunk. Most ezen az oldalon látlak újra két évtized után. Én ezért külön örülök, hogy létrehoztad!!! ;)

RemĂ©lem látlak Ă©lĹ‘ben is nemsokára! Ha a Naphegyet vagy a GellĂ©rt hegyet tervezed “megmászni” a közeljövĹ‘ben Budapesten, mindenkĂ©pp szĂłlj!!! :)

Ăśdv,

PĂ©ter

Bakonyi PĂ©ter | 2011.03.09.

Csodálatos képeid vannak
Gratulálok.
Csap LászlĂł dr, Szeged (de mindig máramarosszigeti – kĹ‘háti)

dr. Csap László | 2013.02.14.

Köszönöm szépen!

csoki | 2013.02.15.

Szólj hozzá!